Tudtátok, hogy Európa vagy talán az egész világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye a kis nógrád megyei faluban, Terényben egy régi falusi házban található. A tulajdonos, Nagy Vilmos évtizedek óta fanatikusan gyűjti a világ minden részéről az egykoron technikai csodának számító orsós ill. szalagos magnókat. Mindezt saját erőből, saját házában, saját költségén, gyűjteményében ma már több mint háromszázötven üzemképes orsós magnó látható. Gigászi munkával sikerült a Magyarországon gyártott közszükségleti és szórakoztató orsós magnók valamennyi típusát megszereznie. A gyűjtés során annyi ismeretanyag gyűlt össze, hogy a hazai magnógyártás történetének megírására, az egykori alkotók emlékeinek összegyűjtése vállalkozott. Nem kevés munkával született meg a Magyar Orsósmagnó gyártás története c könyv, mely egyedülálló az egész világon, ipartörténeti szempontból felbecsülhetetlen érték.
Idehaza az első mágneses hangrögzítő az Audió Hang és Kinotechnikai Vállalat által gyártott 1954. januárban bemutatott magnetofon adapter volt. A magnó meghajtását a gramofon, vagy lemezjátszó biztosította úgy, hogy vagy egy tárcsa fekszik a lemezjátszó tányérjára, vagy a lemezjátszó tengelyére illeszkedő körbetét adja a magnó mechanikájának mozgatását. Az ötvenes évek közepétől felismerve az orsós magnók lehetőségét hihetetlen módon megkezdődött idehaza a fejlesztés. 1954. őszén került forgalomba a Vörös Szikra „M1” típusa, ezzel kezdődött a magyar magnók „M” betűvel jelzett sorozata. Ezt a magnót később BRG néven jogelődjeként gyártották két alapvető típusban. 1957-ben jelent meg a Finommechanikai Vállalat legsikeresebb saját fejlesztésű magnója, az Erkel típus. A Népszava 1957. szeptember 25. – i száma „Itt az új magnetofon” címmel jelenti be a TM-9 későbbi nevén Terta 811 magnó megjelenését. A magnó 1962-ig volt forgalomban, az ára 3. 300 FT, ami akkor 3-4 havi fizetésnek felelt meg. Az akkori idők legkedveltebb „házibulis” magnója volt, a Mambó -val együtt, amely idővel a legnépszerűbb magyar gyártmányú magnetofon lett. 1962- két új típus jelent meg, a Terta 922- es, melyet a Telefongyárban terveztek, valamint a BRG legsikeresebb készüléke az M8 Calypso. Európában a magyar BRG -nél voltak nagyobb hírű magnetofon gyártó cégek, mint a német Grundig, a holland Philips, azonban a BRG egyedül Európában felvállalta a kettős rendszerű magnetofon kifejlesztését. A M11 -es típus ugyanis kazettás és orsós rendszerű magnetofon, min egy kis „házi stúdió”. 1969-től jelentek meg idehaza az első nyugati magnók, mint pl. a japán gyártmányú National RQ, amely ugyan úgy mint az M11-es, 6. 200 FT.- bak került. A National jelentéktelenebb készülék volt, de hát japán volt, ami sokak szemében döntő volt. Nálunk 1975-ben került forgalom az egyik legsikeresebb japán magnó az Akai GX 400, mellyel csupán egyetlen kis gond volt, a kuplungos mechanikát folyamatos után állításra szorult. A gyűjtő és író tulajdonában számtalan érdekesség is található, mint pl. az 1955- ből származó az ÁVH azaz az Államvédelmi Hatóság számára készült magnó, egyedi gyártású magán –alkotás. A múzeumban látható egy olyan Ampex 341 es magnó mellyel többek között Elvis Presley, Carl Perkins, Johny Cash és Bill Haley vették fel a lemezeiket.
A szalagos vagy orsós magnók mindössze 50 évig éltek. Üstökös- szerű felívelő népszerűsége, több évtizedes egyeduralma után, a technika fejlődése egyszerűen túllépett rajta. Helyébe lépett az írható CD, a DVD, a memória kártya. Az orsós, szalagos magnó ma már múzeumi tárgy lett. Mert ha nem kerülnek időben oda, akkor nagy valószínűséggel lomtalanítási akciókban, jobb esetben padlásokon fejezik be pályafutásukat.
Nagy Vilmos úr mát többször is járt az Old Man's Pub ban , amikor is mindig megcsodálta az ott látható fotókat és zenész relikviákat. Nemrégiben egy eredeti és működőképes a hatvanas évek közepén gyártott M10- es típusú magnót ajándékozott a Zenész Múzeumnak.
zéjé
www.oldmansmusicpub.com/
Utolsó kommentek